Rogérius nagyváradi kanonok, a tatárdúlás szemtanúja emlékezik meg történelmünk során először olyan eseményről, amely a Városliget mocsaránál, a mai tó helyén zajlott le.
IV. Béla király Budán hívott össze Országgyűlést. Az egybehívott hadak Pest alatt egyesültek, és a Rákoson, valamint a mai Városliget környékén táboroztak.
A tatárok már a Duna-Tisza közén dúltak és gyilkoltak, mígnem 1241 virágvasárnapján, március 15-én elfoglalták Vácot, és az egész lakosságot kardélre hányták vagy a templomban megégették. A király megtiltotta hadainak, hogy megütközzenek a Pest alatt dúló tatárokkal. A parancsot másnap megszegte Ugrin kalocsai érsek, aki néhány száz emberével utána vetette magát egy tatár kalandozó hordának, amely feltűnt és megfutamodott Pest alatt.  A mai Városliget környékén a menekülők becsalták Ugrint a felázott ingoványos tavaszi legelők és a Rákos-patak kiöntései közé, ott megfordultak, körülfogták az üldözőket és lenyilazták az egész hadat, úgyhogy Ugrin csak pár emberével tudott megmenekülni.

A tatárjárás után IV. Béla adománylevele a Margitszigeten, az akkori Nyulak szigetén székelő domonkos rendi apácáknak juttatta az "Ökördűlőnek" nevezett területet, amely akkoriban a Rákos-patak gazdag vízszolgáltatása folytán dús legelő volt, s ahol az apróvadak is megéltek.

A jó legelő és az ivóvíz is szerepet játszott abban, hogy 1268-tól 1540-ig bezárólag tartottak itt országgyűléseket. Néha 80000 ember is összegyűlt a Rákoson, és ez nem vált a Városliget javára, mert a táborozók kiirtották az apróvadat és letiporták a növényzetet. A Duna hordalékát megkötő vegetáció letaposása után a fölszabadult homokot szél hordta, áradás marta, s a mocsaras területté változott vidék lassanként alkalmatlanná vált országgyűlés tartására is.

Szilágyi Mihály tizenötezer fős serege is itt táborozott, hogy biztosítsák Mátyás királlyá választását. Mátyás uralkodása a liget egy részének ideig-óráig tartó föltámasztását jelentette. Mátyás volt az, aki Pestet valódi királyi várossá tette, állandó jellegű kőfalakkal vétette körül. Ez a fal döntő jelentőségű lett Pest történetében és a város képét is évszázadokra kialakította.  Mátyás azonban nemcsak hadászati és gazdasági vonalon fejlesztette Pest városát, hanem mint igazi reneszánsz uralkodó, művészetben és kultúrában is. Különösen szép kerteket, várkerteket és vadaskerteket létesített főleg Budán, de Pesten és Visegrádon is. És ha hinni lehet Bonfininek, az egyik éppen a mai Városliget területén volt.

A királyi vadaskert csak néhány évtizedig díszlett, és Mátyás halála után úgy elpusztult, hogy nyoma sem maradt.

1514-ben Dózsa György vezéri szállása volt a Városliget és környéke, 1526-ban II. Lajos serege gyülekezett itt, és innen indultak el Mohácsra... A másfél százados török uralom alatt katonai gyakorlóterület volt, majd a domonkos rendi apácák jogutódai, a klarisszák tartottak igényt a terméketlenné vált területre, a sokáig tartó pereskedést azonban I. Lipót végül is a város javára döntötte el.

A Habsburg uralkodók közül Mária Terézia jutott legközelebb a magyarsághoz, nyelvünket is megtanulta, és több ízben jött Magyarországra.  Az udvarába édesgetett főurak vendége volt leginkább, amikor hazánkat meglátogatta. Amikor 1751-ben Grassalkovich Antal vendége volt Gödöllőn, Pestre is ellátogatott. Valószínűleg feltűnt neki Pest sivár futóhomokos környezete, mert elrendelte a gazdaságilag használhatatlan területek erdősítését.