festő
(1891-1924)

A polgári iskola után lakatosinasként dolgozott, majd az Iparrajziskolába járt. Tanulmányait 1909-ben az Iparművészeti Iskolában folytatta. Első művét 1910 novemberében a  Művészház zsűrimentes kiállításán mutatta be. 1911 nyarán a nagybányai szabadiskolában dolgozott. Az 1911-12-es tanévben a Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar és Bosznay István növendéke volt. 1912 őszén a Felvidéken tett utazást. 1913 tavaszától egy éven át Párizsban dolgozott. A világháború kitörésekor hazatért és bevonult katonának. 1916-ban szerepelt a Nemzeti Szalon Fiatalok tárlatán. Megismerkedve Kassák Lajossal, csatlakozott az aktivisták mozgalmához. 1917 augusztusában néhány hetet töltött Kolozsvárott, majd ősszel szerepelt a Ma harmadik demonstratív kiállításán. A Tanácsköztársaság alatt a Proletár Képzőművészeti Műhely festészeti szakosztályának tanára. A forradalom bukása után Berlinbe emigrált. 1920 októberében a berlini Gurlitt Galéria csoportkiállításán mutatta be újabb munkáit. Gustav Ekström svéd műgyűjtőt olyannyira megragadták ott kiállított munkái, hogy meghívta a festőt Stockholm melletti kastélyába, ám Nemes Lampérth egyre súlyosbodó idegbaja miatt alig egy hónap után visszatért Budapestre. 1921-ben barátai az angyalföldi elmegyógyintézetben helyezték el. Egy év után állapota javult, 1922 februárjától ismét dolgozott, de a jobbulás csak átmenetinek bizonyult. 1924 tavaszán a sátoraljaújhelyi közkórház jeltelen sírjába temették.

Városligeti részlet

Városligeti részlet

Városligeti részlet fákkal