Az üzleti élet méltóságai közül többen is támogatták a korcsolyázás ötletét, amely a téli hónapokra remek társasági szórakozást nyújtott.
1869. november 12-én a Duna-parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében, Kresz Géza vezetésével bejelentették a Pesti Korcsolyázó Egylet megalakulását. Kitartó közbenjárás után a városi tanács engedélyezte a tó egy kis részének korcsolyapályaként való használatát, díjtalanul. Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete.
Egymást érték a különböző ünnepségek, kivilágítások, lampionos menetek. Február másodikán megrendezték az első versenyt. Miután 1874 telén az épület leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést. Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját dicsérte. A főépület díszes nagytermében a szülők és gardedámok várakozhattak és élvezhették a pazar kilátást. E terem alatt működött a korcsolyakötő helység, ugyanígy a földszinten, a melegedő. Fenn kupolaként terpeszkedett a ze nekari terem, amelynél kifogástalanabb akusztikájú nyilvános zenekari helyiség alig akadt a fővárosban abban az időben.
Mindössze hét évvel a csarnok megnyitása után már égető szükség mutatkozott a további bővítésre! A kivételes lelkesedést az indokolta, hogy ekkora összefüggő területű, szabadtéri műjégpályát a mai napig sem építettek sehol a világon! A pálya sikeréhez természetesen hozzájárul a párját ritkító természeti és kulturális környezet is.
1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
Magyarország első gyorskorcsolya-bajnokát Péczeli Andor személyében 1900 januárjában avatták. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Egy évre rá, január 23-24-én Női Műkorcsolya Világbajnokságot és Gyorskorcsolya Európa-bajnokságot rendeztek a Városligeti tó jegén: a jeges sportágak magyarországi fejlődésében óriási előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása.
Bécset követve, Európában másodikként Budapesten került sor a Műjégpálya megépítésére, 1926- ban.
Az 1944-es bombázások a jégpályát sem kímélték. A Városligeti Műjégpálya súlyos károkat szenvedett, úgy, hogy 1945-ben már nem lehetett használni. A háború után nagy nehézségek árán újjáépítették. 1968-ban megnövelték a jég területét.

Hamarosan a Műjégpálya is megújul. A "Városliget kapuja projekt megvalósítása során az sportintézet rekonstrukciója és turisztikai funkcióbővítése valósul meg. A beruházás 1. ütemében a világhírű szabadtéri, mesterséges jégpálya rekonstrukciójára kerül sor, míg a 2. ütemben megtörténik az 1893-ban neobarokk stílusban épült, azóta nagyon leromlott állapotú, műemlékvédelem alatt álló főépület teljes és korhű, a kiemelt idegenforgalmi területhez illő felújítása a II. világháborúban lebombázott épületszárny újjáépítésével együtt. A főépület képessé válik a főváros kiemelt területére érkező külföldi és belföldi vendégeket kiszolgálni, létrejön a turistákat kiszolgáló fogadóközpont számtalan, a Városligetben eddig hiányzó funkciókkal. Feladata a Városliget és Hősök tere környezetébe érkező turisták Budapest és térsége, valamint a Városliget más intézményeinek turisztikai, kulturális, gasztronómiai és sport jellegű szolgáltatásairól teljes körű információszolgáltatás és az ilyen intézményekbe, illetve programokra való belépők értékesítése. Mosdók biztosítása a Városligetbe látogatók számára. A csónakázók, valamint a víziszínpadon megvalósuló kulturális programok kiszolgálása.
A Szépművészeti Múzeum látogatóközpontjának tevékenysége szorosan a Múzeum kulturális tevékenységeihez kapcsolódik és elsősorban a múzeumlátogatók által használható, így egészíti ki a Városligeti Műjégpálya épületegyüttesben működő átfogó turisztikai feladatokat ellátó központ tevékenységét. A fejlesztés feléleszti a tó régi hagyományait, egyben új turisztikai értékeket hoz létre, amely egyaránt alkalmas tavasztól őszig, a vízzel újra feltölthető tóhoz kapcsolódó turisztikai és kulturális rendezvényeket befogadni, a történelmi környezethez igazodva városképi, környezeti szempontoknak megfelelni. A felújított jégpálya vízzel feltöltve tehát nyáron kulturális programokra és csónakázásra válik alkalmassá, télen pedig külföldről is nagy tömegeket vonzó szabadtéri korcsolyázást tesz lehetővé nemzetközi jeges sportversenyek megrendezése mellett."